Több, mint 1 hónap késéssel, a héten végre elérhetővé vált Necropsycho új albuma és azt kell mondjuk, minden várakozással töltött perc megérte…
A 18 számot felvonultató lemez – ami így az utóbbi idők megjelenései közül a legjobb ár-érték aránnyal is büszkélkedhet – a tudat ismeretlen mélységeibe kalauzolja hallgatóját, a szerző elmúlt években a világ körül gyűjtött tapasztalatain és átélt élményein keresztül.
A harmónia jegyében nem nagyon maradnak érintetlenül hagyott területei a tánctérnek: bulizhatunk akár nappal is Mubalival vagy Oroboroval, az éjszakai atmoszféra kimaxolásában pedig Noise Gust és Metatron lesznek segítségünkre.
Túlerőben vannak a HiTech kollaboránsok, de aggodalomra semmi ok, ez a viszonylag fiatal stílus tökéletes egyveleget alkot Nuccho mással össze nem téveszthető, tribalista elemekből táplálkozó stílusával.
Az Alice-D Production kötelékéből Kaya és Tyndra is erősíti a műfajba vetett hitünket, de a favoritunk mégis a D.O.C-vel és Will O Wisp-el közös szerzemény, amely mindhárom előadó stílusjegyeit felvonultatja, ám egyikőjük sem akarja ellopni a show-t, ezáltal a trekk finoman illeszkedik a hallójáratba.
A G.M.S tragédiájáról rendre megemlékezett live szettjeiben, de a Rekviem egy álomért keserédes újragondolásával most már bármikor adózhatunk Bansi emléke előtt.
A végére Psykovsky is befut egy kis ‘ereszdelahajamra’, az utolsó szám pedig tanúbizonyságot szolgáltat arról, hogy Magyarhonban tett kirándulásai különleges helyet foglalnak el szívében… ❤️
A végső üzenet, azaz , hogy teljes harmóniában táncoljuk az önegység és a belső béke elérése érdekében, bármennyire is elcsépeltnek hangzik, de Nucchót ismerve tudjuk, hogy ez őszintén és szívből szól… ☯️